3D Akadémia | Szombathelyi Virtuális Múzeum
A Horváth Boldizsár Kollégium Virtuális Múzeuma a 3D nyomtatás segítségével kilép a digitális világból a megfogható valóságba.
iskola, kollégium, múzeum, virtuális, 3d nyomtatás, makerbot
5483688
post-template-default,single,single-post,postid-5483688,single-format-standard,ajax_fade,page_not_loaded,smooth_scroll,,wpb-js-composer js-comp-ver-7.5,vc_responsive

Blog

A Horváth Boldizsár Kollégium Virtuális Múzeuma kilép a digitális világból a megfogható valóságba

írta: Prófusz György

 

Első botladozásaink

A MakerBot Replicator 2 3D nyomtató beüzemelését mi felnőttek végeztük. (Mi ugyanis lassabban tanulunk, mint a diákjaink.) Nekünk a pozicionálás okozott némi fejtörést. Alapból a nyomtatófej a tálcán kívül helyezkedik el. Internetes videón láttuk, hogy a vezérlőgombot (M) nemcsak egyszer megnyomják és kész, hanem folyamatosan lenyomva tartják, amíg pozícióba nem áll a fej. Elengedés után már a leírtak szerint tudtuk beállítani a fej és az asztal távolságát. A másik gondunk ekkor kezdődött. A megolvadt szál egy nagy pacát gyártott a maszkra, mert nem állítottuk meg a folyamatot. A groteszkünket túl korán próbáltuk meg eltávolítani, így felszakadt a maszk. Nem adtuk fel. Ma azért is nyomtatunk! Kezdtünk mindent előröl. Maszk a plexire, majd újból pozicionálás.  Minden tökéletes volt egész addig, míg ismét megolvadt a szál és újabb paca lett a maszkon. Ráadásul a maszk is sérült, így az asztal plexi felületére is jutott a PLA-ból. Első ijedtségünk után leszedtük a plexit, majd öngyújtóval szakaszosan melegítve le tudtuk olvasztani róla a műanyag-szálat. (Ereklyeként őrizzük a kék pacát.) Ebből megtanultuk, hogy az asztalt le kell hozni a fejtől. Ezt követően már tökéletesen működött minden. Az első tesztnyomtatásunk a kék láncszem volt. A második teszt alkalmával aranyszínű szálat fűztünk a gépbe és ismét láncszemet nyomtattunk. Ezt követte a MakerBot csavar. Közben már készültek a saját „termékek” is.

 

 

A virtualitásból a valóságba

A 2010-ben létrehozott első szombathelyi Virtuális Múzeum (Virt-emu), melyet kollégiumunk működtet, olyan digitális platform, mely diákjaink számára természetes kezelőfelület. A Virt-emu célja Szombathely, Vas megye és hazánk műszaki, történelmi értékeinek, valamint a magyar alkotók kreativitásának bemutatása tanulóink számára. Ebben az alkotófolyamatban diákjaink a tanult, vagy szerzett ismereteiket kibontakoztathatják. Eközben újfajta szemléletmód szerint válnak részesévé a tanulási folyamatnak. Eddig „csak” az archív – iskolában nem tanított – anyagok bemutatását tudtuk megvalósítani. 2016.04.01-e óta nagyot változott a világ. A virtuális világból kiléptünk a valóságba, és nagyon boldogok vagyunk.

 

Hogyan működik a virtuális múzeum? 

A kollégiumokban törvényi kötelezettség heti 1 órás érdeklődési kör megtartása. Én 2011-ben gondoltam ki a Virtuális Múzeumot, nálunk a neve „Virt Emu”. (A logónk egy csodálkozó tekintetű emu.) 2012-ben debütáltunk Szombathely ünnepe című tárlatunkkal. A fővédnökséget ezután vállalta polgármesterünk: Puskás Tivadar úr.
Az aktuális témákat én „dobom fel” = keresem meg. Országos, megyei, vagy szombathelyi vonatkozású események, melyeknek évfordulója van az adott tanévben. Témakörök: történelem, technika, számítástechnika. A Virtemu-ba jelentkező 10-12 fővel (akár évről évre mások) megbeszélem, hogy kinek mihez lenne kedve, mihez van képzettsége: képanyaggyűjtés, archív videókeresés, filmvágás, zenei szerkesztés, narrációs szövegek készítése. Ezután a feladatköröket vállaló kollégisták munkához látnak. (2-3 hónap) Utána az anyagok kiválogatása, összerendezése következik, közös munka (frontális). (3-4 hét) A következő fázis a narrációs szövegkönyv és a „tárlat” forgatókönyvének elkészítése. Szövegszerkesztő munkában aktívabb tanári jelenlét. (1-2 hét) A forgatókönyv alapján gyakorlás, ha kell jól szavalókkal kiegészül a Virtemu. Általában ez 1 hónapig tart. Majd következik a bemutató. Az anyagokban mindig vannak olyan információk, melyek iskolában nem hangzanak el, mert nincs rá idő. (tanmenet, tanárnak nincs már energiája stb.)
Mit ad a Virtemu a diákoknak?
Kutatási alapismereteket, rendszerszintű gondolkodást, videó-, zenei szerkesztés, gondolatok képi megfogalmazása, a tanult ismeretek hasznosítását, a tananyagok kiegészítését, akár digitális tananyagfejlesztést.
Mivel digitális platform érdekli a diákokat, nekik „tök” természetes közeg! Ezért is van létjogosultsága.
Mit ad a Virtemu a városnak?
Pl.: Tóth István, a szombathelyi Autó-Aero Repülőgépgyár igazgatója kezdeményezésünkre posztumusz kapta meg a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Emlék plakettjét. (A Nemzetközi Repülőszövetség legmagasabb elismerésében Paul Tissandier diplomában részesült, a szombathelyi Góbé-gyártás vezéregyénisége volt.)
Mi a hátránya a Virtemu-nak? Nagyon energia- és időigény. DE MEGÉRI. 🙂

 
A megvalósítás első lépései: 

A szombathelyi Szent Márton kút 3D-ben

Szombathely város az idei évet Szent Márton Évnek nyilvánította. Mi ezért készítettük el a híres Szent Márton kutat (állítólag ennek vízével keresztelte meg Márton édesanyját). A kút az 1930-as évekig működött, ívó vizet szolgáltatva a rendháznak. Ezután sajnos elbontották. Egy 1790-es évekből származó rézmetszeti kép alapján Rajki Gábor (diák, Gépipari, Informatikai és Műszaki Szakközépiskola, gépész szakirány, 13. évfolyam) AutoCad-ben készítette el a kutat. Internetről vettem le egy programleírást, amelynek segítségével nem dwg, hanem stl fájlként mentettük CAD-ben a rajzot. Balhási Zalán (diák, Nagy Lajos Gimnázium, 11. évfolyam) az stl-t átkonvertálta x3g fájllá. Ezt a gyári SD kártyára kiírtuk. Betettük a gépbe és onnan nyomtattuk ki Szent Márton kútját 3D-ben.

13015552_275448286126538_3138112452595852245_n

13002476_275449106126456_3313135723960010821_o

 

A Surány-Paty-i aranykorong 3D-ben

Ugyanezzel a fent leírt módszerrel készült második modellünk: a Surány-Paty-i aranykorong, Vas megye egyetlen aranykorongja az avarkorból (3000-4000 év). A korongot az 1870-es években találták erdőirtás közben. Magyarországon Makkay professzor úr kutatásai alapján csak 25 darab ilyen korong ismert. Ezért jelentős lelet a Surány-Paty-i korong. A 3D-s rajz alapját itt egyetlen vázlatrajz adta, amelyet 1896-ban Hampel József készített szombathelyen, a Vas Megyei Régészeti Egylet (Savaria Múzeum elődje volt) kiállításán. Az aranykorongot a grófi Pálffy-Daun család letétként helyezte el Szombathelyen. Az örökösök 1909-ben visszakérték és kivitetteték Pozsonyba. Azóta a sorsa ismeretlen. Mi pótoltuk e veszteséget és kinyomtattuk 3D-ben.

 

 

A „Titán”

Helytörténet után, egy kis technikatörténet, műszaki csemege! A szombathelyi Mayer Gépgyár 1913-ban mutatta be 80 LE-s, négyhengeres, benzinmotoros traktorját. Ne feledjük, ez még javában a gőzgépek korszaka volt 30-40 LE-kel! Az első világháború alatt a cég csődbe ment, a gép sorsa megpecsételődött.

Az első fotó a Vasárnapi Újságból való. 100 évvel később volt kollégistáink; Vadász Ervin, Szalai Tamás és Polák Martin a kép alapján AutoCad-ben újjáélesztették a trakit.
Ezt a virtuális múzeumunk bemutatta videón. Most pedig már 3D-ben is látható és ez ‪#‎olyanjó‬ sőt ‪#‎Titán‬! A konvertálások kb. 2 órába tellettek. A nyomtatás 7 óra 47 perc volt. A támaszok „lehántása” 3 óra és már kész is a projektünk.

vasarnapiujsagtitan-kicsi

 

Diákidézetek

Azért került jó helyre a nyomtató, mert nekünk van időnk a kollégiumban. A diákok utána járnak annak is, hogy hogyan lehet megvalósítani elképzeléseinket.
„Tanár úr, ez tök jó, addig sem unatkozunk.”
„Tanár úr, azt hiszem, hogy ebbe az irányba fogok továbbtanulni.”
„Hú tanár úr, ez nem semmi. Egész nyáron cad-ezni fogok, hogy mindent meg tudjunk csinálni.”