3D Akadémia | 3D nyomtatás Kispesten
Beszámoló a kezdetektől a jövőre vonatkozó tervekig a 3D nyomtatással szerzett tapasztalatokról a Kispesti Deák Ferenc Gimnáziumban.
kispest, deák ferenc, gimnázium, gimi, kispesti, 3d nyomtatás, iskola, oktatás, diákok, craftbot
5484068
post-template-default,single,single-post,postid-5484068,single-format-standard,ajax_fade,page_not_loaded,smooth_scroll,,wpb-js-composer js-comp-ver-5.5.2,vc_responsive

Blog

3D nyomtatás a Kispesti Deák Ferenc Gimnáziumban – Beszámoló a kezdetektől a tervekig

írta Zombori Judit.

 

A kezdetek

 

Amikor tavaly ősszel a kispesti Deák gimisek fizika faktosaival az éves programot terveztük meg, azon agyaltunk, milyen témával kellene pályáznunk állami támogatásra. Előző évben már “szereztünk” ily módon LEGO EV3 robotot, jó, érdekes volt; de hát már nem újdonság.

Valami igazán ütős téma kellett. Ekkor olvastunk a NASA (amerikai) diákoknak kiírt pályázatáról, amelyet szívesen ajánlunk mindenki figyelmébe:

A feladat az volt, hogy tervezzenek eszközöket, szerszámokat, amelyeket a Nemzetközi Űrállomáson elhelyezett 3D nyomtatóval ki lehetne nyomtatni és valóban ötletes, hasznos lenne. Ekkor csodálkoztunk rá: tényleg, lehet-e egyáltalán a súlytalanságban 3D nyomtatni? Vagy egy kisbolygó felszínén, alig-gravitációban? Esetleg a Marson házat építeni így? Jégből? A téma több, mint érdekes. Nagyon sok kérdésre még nincs válasz és épp ezért kutatási területnek tökéletes.

 

A kibontakozás

 

Ahogy kell: pályáztunk és nyertünk. Így már 2016. május 4-én megérkezett az első, vásárolt Craftbot 3D nyomtatónk. Az eszköz még épp belefért a költségvetésünkbe, hála a CraftUniquenak. Igen fontos szempont volt, hogy magyar termék, így rendszeres technikai felügyelete biztosított.

Az új 3D nyomtató a fizika szertárba került. Kicsomagoltuk, körülálltuk, mint a karácsonyfát, de egyikőnknek sem volt bátorsága kipróbálni: ilyen drága eszközt elrontani… Bizony, kezdetben a netről gyűjtött szakirodalom nem sokat ért. Végül egyik diákunk, aki már látott működő 3D nyomtatót, ügyesen beüzemelte. Első alkotásunk egy közönséges dobókocka volt, amit végül kisorsoltunk, hogy ki viheti haza.

A következő napokban a meglepetések sorozata érkezett: apránként mind rájöttünk, milyen rém egyszerű a gép kezelése. Sorra gyártottuk a próbadarabokat: egyszerű gömböket, gitárpengetőt és hasonlókat. Mindeközben a Thingiverse oldalakon egyre több jó ötletet találtunk, amelyek közül először egy pop-pop működő, kis gőzhajót nyomtattunk.

 

 

Ezzel máris megérkeztek az első kellemetlen tapasztalatok: a két kishajó egyike, amelyet kék PLA-ból készítettünk, hibátlanra sikerült. A másik mindenben azonos volt, de sárga filamentből készült. Összeraktuk a kék-sárga kishajókat – és csőd, nem működtek!!

Hosszas kísérletezéssel kiderítettük, hogy a sárga kishajó élei mentén szemmel nem is látható, vékonyka rések keletkeztek a nyomtatás során, így nem lett légmentes a gőztartálya. Előbb ragasztóval, később akril festékkel tömítettük a réseket, vastag fóliára cseréltük a háztartási alufóliát – és már működött.

 

 

Azóta is többször előfordult,hogy pontosan ugyanazt az eszközt egyszer sárga, másszor valami más színből nyomtattuk – és a sárga lazább ,kevésbé illeszkedő lett; mintha a szál minősége lenne más, mint például a kék, fehér vagy zöld PLA.

 

A tetőpont

 

A FreeDee Printing Solutions pályázatán csak a második körben nyertünk, de mégis igen szerencsésnek éreztük magunkat, amikor az első kör után azt a lehetőséget kaptuk, hogy egy kolléga ingyen részt vehet a cég oktatásán. Épp erre volt szükségünk, hiszen a már meglévő géppel még csak kóstolgattuk a lehetőségeket. Így természetesen részt vettünk ezen az oktatáson, és máris sokkal könnyebbé váltak a napi nyomtatásaink.

Elkezdtük az eredeti pályázathoz szükséges Naprendszer-modellt nyomtatni: a fő gond az alkalmas méretarány választása volt. A legnagyobb égitestnek még bele kellett férnie a nyomtató térbe. Azonban  a 13 cm átmérőjű Jupiter modellt eredetileg 10%-os belső térkitöltéssel tervezve rá kellett jönnünk, hogy újabb gond merült fel. 13,5 óra alatt tudtuk volna így kinyomtatni a bolygót. Márpedig az iskolában éjszakára nem lehet működő eszközt egyedül hagyni! A gondunkat most is a FreeDee  és a Craftunique oldotta meg azzal, hogy a második körben lehetőséget kaptunk a másik Craftbot nyomtatóra, így a félgömböket már gyorsabban, ugyanolyan minőségben tudtuk készíteni. Az összeragasztáshoz pillanatragasztót használtunk, ami igen jól bevált.

A bolygókat a hosszú folyosón fogjuk ősszel fellógatni. Ehhez minden égitest-modellt átszúrtunk Bunsen égővel felmelegített hústűvel:ezen keresztül damil horgászzsinórra tudtuk őket szépen rögzíteni.

 

 

Mindeközben az iskolánk tanulóinak osztályonként félórás alap oktatást tartottunk a fizika faktosokkal. Ennek célja már a következő tanévi 3D csoport kialakítása volt. Rengeteg gyerek szeretne bekapcsolódni a munkába! 

 

 

A fém hústű máskor is jó szolgálatot tett: a fej résénél keskenyebb, így igen jó tisztító eszközként is. Mivel a bolygókat élethű színekkel akartuk elkészíteni, az akril, matt festékekből szereztünk be néhány alapszínt. A lányok különösen szívesen fogadták, hogy kiélhetik ezzel kreativitásukat.

 

_KP06144

 

A jelen és a jövő

 

Az utolsó tanítási héten őrült meleg idő volt; ilyenkor a csupa üveg fizika szertárban legalább 35 fok van, akármit csinálunk. Észrevettük ,hogy az ekkor készült matematikai tértest-modelleknél gyakrabban volt fölösleges szálhúzás, rosszabbul tapadt, gyakrabban jött fel idő előtt a készülő tárgy. Valóban nem érdemes meleg teremben 3D nyomtatni, csak selejtet gyártunk. Ezért is döntöttünk úgy, hogy a gépek “nyaralni mennek” két kollégához, akiknél van légkondi. Így ezzel azt is vállaltuk, hogy a nyári szünet folyamán folytatjuk a gépek “megtanulását”,a programok írását-átírását.

 


Terveink szerint őszig még sok saját tervezésű matematikai és fizikai modellt kell nyomtatnunk, ráadásul úgy, hogy minden tanulócsoportnak jusson elegendő. A nyári szünetben készülő eszközökről készülnek majd képek,néha szöveg is és folytatódik a beszámoló.